
Majdnem így lett.
Lányok, (és persze fiúk) én hozzáfogtam! Nem mondom, hogy nem volt pár pillanat, amikor legszívesebben feladtam volna, de azért itt az eredmény.
Na, itt az idő.. sok sok gyönyörű, sárga tök virít a piacokon, és persze ilyenkor mindig látom magam előtt a gyönyörű, töklámpás remekeket.. Egyszer én is kipróbálom. Ez az „egyszer” most jött el.
Nem tudom, hogy ti emlékeztek-e rá, de a Kubu annak idején, amikor megjelent a boltok polcain még egy szinte egészséges ital volt. Sűrű sárga, répa-alapú ital, kis pukkanós fémkupakkal, „üveg” üvegben. Pár éve azonban jött a sportkupakos híg Kubu, ami már közel sem az az egészséges ital…
Hát engem is elért... hozzáfogtam a nagy mumushoz! Ezer éve tervezem, de valahogy mindig úgy éreztem, hogy két gyerek mellett nem lehet fájdalommentesen ilyen "nagyvadat" főzni, mint a szilvásgombóc.
Már egy ideje szemezek a répatrotával, mert a gyerekeim nem igazán szeretik a répát - bár húslevesben főttet megeszi Milán, Panka most abban a korszakban van, hogy semmi nem jó, ami zöld és/vagy narancssárga és ráadásul még zöldség is..
Nem tudom, hogy írtam-e már, de nyárra leköltözök a gyerekekkel falura. Az ország közepén, a Holt-Tisza partján vagyunk, Tőserőben. Ez az előnye, ha az ember otthonról dolgozik, még a strandról is tudok blogot írni... (vagy ez nem is előny, inkább hátrány?? :-) )
Szóval ilyenkor mindig kitör rajtam, a "most már tényleg egészségesen táplálkozzunk" mozgalom. Pár percnyi kérdezősködés után, mikoris házitej után kutattam,
Nem a múlt heti forróság késztette kedvencünket arra, hogy menedéket keressen nálunk, és nem is az ügyes barbie-marketingesek találtak fel valami újdonságot. Én gyártottam egy barbitortát.